A napokban hazafelé tartottam a boltból, amikor is a környékünkre érve egy kiskutyát sétáltató lányt láttam meg. Gyorsan odamentem hozzá, és megkérdeztem: (párbeszédben írom, mert úgy könnyebb! É: én, L: lány. )

É: Szia! Ne haragudj, megkérdezhetem, hogy mennyi idős a kutyád? Itt laktok a környéken? Csak azért kérdezem, mert nekem is van egy kiskutyám, és szeretném ha közel azonos korú kutyussal tudna játszani.
L: 4 hónapos, és ott abban a házban lakunk. – erre a házunk felé mutatott.
É: melyikben laktok? A 42-ben?
L: igen.
É: mi is abban lakunk! –mondtam kicsit meglepődve, mert nem volt ismerős a lány. – és hányadikon?
L: a harmadikon.
É: nem mondod? És melyik lakásban?
L: hát az 1-ben.
É: mi meg a 4-diken. Akkor mi vagyunk a felső szomszédotok. – itt elnevettük magunkat.
Megbeszéltük, hogy ez mekkora poén, hogy így kell megismerkednünk, holott már 1 éve alattunk laknak, ráadásul már 2 hónapja kutyájuk van, és én erről nem is tudtam. Megegyeztünk, hogy ha lehet egyszerre visszük le őket, hogy legyen nekik kis barátjuk, mert a környéken csak felnőtt kutyák vannak, akik nem igazán szeretnek a kölykökkel játszani. Kitaláltuk, hogy ma 7-kor lent találkozunk, de 5-kor feljött a lány, hogy neki mégsem jó, mert vendégek jönnek, erre én kitaláltam, hogy ha gondolja, szívesen leviszem Bogyót is. (mert így hívják). Na és így történt, hogy levittem ma két kölyökkutyát sétálni, játszani…stb.
A képek és a videó (amit később töltök fel!) magáért beszél, és nincs is mit elmondani róla. Édesek voltak…:)

Szerző: menzi..:)  2009.05.20. 20:23 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szalkastacsi.blog.hu/api/trackback/id/tr271135261

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása