Mire haza mentem a lakásban az aknák le voltak téve, de hát mit vár az ember egy kölyökkutyától? Levittem sétálni, és séta közben megejtettük a zeneiskolát is, hogy elvigyem a lányomnak a cuccát.

 

 

 

 

 

 

A zeneiskolában felvittem a rokonomhoz megmutatni, mert ő még nem látta. Mivel ő ott tanár, volt nála két diák, éppen fuvolát oktatott nekik. Meggyömöszölték, játszottak vele egy kicsit, aztán folytatták az órát. A fuvola megszólalt, és Bacon érdeklődve futni kezdett a hang irányába. Amikor megtalálta a forrást leült, és nyüszíteni kezdett.

 

 

Először csak nyüszített, aztán rázendített a vonyításra. Annyira édes volt, ahogy ott áll a 8 hetes kis testével, és úgy vonyít mint a nagyok. A telefonom lemerült, úgyhogy nem tudtam felvenni, sem lefényképezni. De otthon este megmutattuk az embernek mire képes. Kicsi lányom előkapta a furulyát, és fújni kezdte. Bacon ugyanúgy mint a zenesuliban leült és vonyított. Ezt szerencsére sikerült felvenni, úgyhogy nemsokára felteszem a videót is róla. Éjszaka kicsit nyugtalanabb volt, nem sokat aludtunk. De hát na. Örüljünk neki, hogy nem vonyítja végig az éjszakát.