A lányommal kitaláltuk, hogy a férjem (nevezzük mondjuk Norbinak :) ) szülinapjára veszünk egy kutyát. Ő tipikusan az az ember aki szerint a kutya nem való lakásba. Mi viszont nem házban élünk, úgyhogy próba szerencse, veszünk neki egy kutyit, hátha nem dob ki vele minket. De jött a nagy kérdés. Milyen fajta legyen?
Elkezdtük figyelni Norbit, melyik kutya fajta az ami tetszik neki. Azt tudtuk, hogy a boxer, de az nagy testű a lakáshoz. Figyelmünket semmi nem kerülte el. Mivel jár vadászatokra, így az nem is volt kérdés, hogy olyan kutya legyen amit lehet vinni, egyszóval vadász génekkel megáldott kutyát kell venni. Észrevettük, hogy a vadász oldalakon mindig egy fajtát néz, és ez a szálkásszőrű tacskó. Na végig gondolva, utána járva a netten megállapítottam, hogy ez a fajta a legideálisabb nekünk. Így megszületett a fajta. Másnap nagy vehemenciával elkezdtem keresni az interneten a hirdetéseket, mondanom sem kell, hogy csak a kennelek hirdetéseit találtam. Mivel annyira nem vagyok eleresztve pénzzel, megállapítottam, mi az a pénz amit rá tudok fordítani a megvételre és a többi költségekre. Mert hát a költekezés nem merül ki abban, hogy kifizeted a kutyát. Nem-nem. Oltás (főleg ha nincs meg neki egyik sem!), kutya fekhely, étel, (mert ugye hirtelen nem lehet átállni más kajára mint amit eddig evett, ugyanis hasmenése lesz!), póráz-hám…stb. Na hát én arra a döntésre jutottam, hogy nem lesz törzskönyvezett kutyám, mert az itt a környékünkön 80.000 Ft. Nekem ez egy kutyáért sok. Nem igazán érdekel, hogy milyen aranykoszorús mester tenyészett, meg milyen díjakat nyertek. Kedvencnek lesz, vadászkutyának és nem kiállítási ebnek. Szóval én max. 25.000 Ft-ot szántam a kutyára. Szerencsére találtam olyan hirdetéseket is ahol 10-20.000 Ft-ért árulják a kiskutyákat. Nincs származási lapja, de egészséges kiskutyák. Nehezen de rátaláltam egy Debreceni „tenyésztőre” aki folyamatosan kiskutyával látja el a piacot. Beszéltem olyannal, aki tőle vett (a debreceni piacon) kutyát, és nagyon meg volt elégedve a kis jószággal. Sikerült felhívnom a „tenyésztőt”, lebeszéltük, hogy 1,5 hónap múlva lesz újabb alom, amiből egy kant eltesz nekem, és 13.000 Ft-ért. Lehető legjobb, gondoltam, kiszámoltam mikorra lesz kiskutyám, azon kicsit kibuktam, mert 2009. március 31-én hívtam, és még onnan 1,5 hónap a megszületés, és még rá minimum 6-8 hét, mire haza hozhatom. Tehát június 12-27. között lehetne elhozni. Az még mennyi idő…
Na szépen lassan teltek a napok. Elérkezett a megszületés időpontja, izgalmamban hívtam a pasit, hogy na megvannak-e már? Kitérő választ adott, azt mondta beteg volt nem volt kint, így nem tudja, de még a héten felhív. Ez mind múlt héten történt. Hétfőn hívtam. Vártam. Kedden nem hívott, szerdán nem hívott, csütörtökön nem hívott. Csütörtökön kicsit felhúzott már a dolog, mert hát meghívtak minket júniusba majd minden hétvégére, és a választ már várták, hogy számíthatnak-e ránk, így nem mindegy mikor tudjuk haza hozni, mert hát 2-3 napot vele kellene tölteni, hogy megszokjon minket. Egyszóval, felhívtam a pasit, mondanom sem kell, hogy nem vette fel a telefont. Na, gondoltam, akkor keressünk másikat. Leültem a gép elé, és kerestem a hirdetések alatt. Találtam egyet Nyíregyházán. 10 perce jelent meg a hirdetés, és én voltam a második, aki megnézte. Egyből felhívtam a megadott számot. Egy kellemes orgánum szólalt meg, aki elmondta, hogy van 5 kiskutyája, 2 szuka, 3 kan, 15.000 Ft-ért adja. Hozzátette, hogy mivel ő vadász, a kikutyák szüleivel is jár kotorékozni, és nagyon jó kutyák, tehát a gének amit tovább örökítettek nagyon jó. Mondtam neki, hogy tökéletes, és hogy egy kanit tegyen már el nekem. Mire ő:
- jó elteszek, de milyet?
- Hogy- hogy milyet? –kérdeztem – szálkásszőrűt.
- Na jó – válaszolta- de a szálkásszőrűnek is van két szőrváltozata. Az egyik kicsit hosszabb amit trimmelni kell, a másik pedig sima szálkás, aminek jóformán csak bajusza, és szemöldöke lesz.
Gyorsan eltetettem a simább szőrűt. Azt mondta olyan csak egy van. örültem neki mint majom a farkának. Megbeszéltük, hogy másnap megyünk is érte. De ezt még be kell adagolni otthon. Azt mondtam, Norbinak, hogy lesz kutyánk, de azt hitte csak június vége felé, addig meg úgy volt vele, hogy lebeszél minket. Nem jött össze. Szerencsére ballagás volt aznap, és én indítványoztam, hogy igyon csak nyugodtan. Ittasabb állapotban könnyebben rá lehet venni mindenre. Női praktikák. :) Mivel volt egy tengerimalacunk azt a kikötést tette, hogy ha másnap (május 1-én) reggel 8-ra eltüntetjük a malacot, akkor mehetünk a kutyáért. A barátnőm nőstény malaca nem régiben elpusztult, így tárt karokkal fogadta a mi kis malacunkat. Reggel 8-ra Szirom (mert így hívták) már nem volt a lakásban. Hívtam a pasit, hogy akkor mi megyünk ma a kutyáért, elmondta hová kell, és hogy szól a feleségének, mert ő ma dolgozik. Haza mentünk és Norbi a legújabb akadályt gördítette elém. Nem tett le arról, hogy mégsem kell a kutya. Egyszóval, azt mondta, hogy elmegyünk megnézzük, de ha neki nem tetszik, akkor nem hozzuk haza. Na, gondoltam, tuti azt fogja mondani, hogy nem tetszik neki. Na de elindultunk Nyíregyháza felé a kiskutyánkért…
…….folyt.köv……..
